: Elfordulás

Sokan vannak, akik még egy héttel ezelőtt is teljes meggyőződéssel hivatkoztak az utolsó közvélemény-kutatások MSZP-fölényt mutató eredményeire, most pedig ugyanilyen hittel állítják, hogy a Fidesz kizárólag azért nyerhetett, mert a baloldali szavazók otthon maradtak, hiszen „nem volt tétje a dolognak”. S hozzáteszik, hogy egy belpolitikai választás egész más. Mindenekelőtt ezt a tévedést szeretném eloszlatni. Országosan valóban alacsony a nem egészen 40%-os részvétel – de egy hárommillió embert megmozgató éles szavazás (még ha „csak” európai parlamenterekről dönt is) komolyabban veendő szondázás, mint 1000-2000 ember megkérdezése. Ráadásul azoknak a véleményét tükrözi, akik valóban elmentek szavazni, nem pedig azokét, akik „biztosra ígérik”. Fehérváron pedig még kirívó érdektelenségről sem beszélhetünk. 38888 érvényes szavazatot adtunk le, a 2002-es önkormányzati választáson pedig 41720-at. A különbség mindössze 2832. (A korábbi helyhatósági választásokon pedig éppenséggel kevesebben ballagtak el az urnákhoz, mint most vasárnap.) Minden alapunk megvan hát rá, hogy összemérjük az akkori eredményt a mostanival.

2002 őszén a közösen induló MSZP-SZDSZ egyéni jelöltjeibe 23525-en (56,01%) helyezték a bizalmukat, a Fidesz aspiránsait pedig 11993-an (28,55%) támogatták. Tegnap a Szövetség listáját 18187-en ixelték be (46,77%), a két baloldali pártét pedig összesen 16871-en (43,38%). Ha feltételeznénk is azt a képtelenséget, hogy a két szavazás közötti különbözet, az a bizonyos 2832 fő teljes egészében a kék-vörös szimpatizánsok tüntető távolmaradása okozta, még mindig azt kellene megállapítunk, hogy az anno elért eredményt totális felhatalmazásnak tekintő, és minden pozíciót kisajátító koalíció elvesztett majd 7000 aktív szavazót, akik közül 4000 minden valószínűség szerint ma már a Fidesz támogatja. Még mielőtt bárki arra hivatkozna, hogy a Szövetség kb. 6000 plusz szimpatizánsa máshonnan is jöhetett, szögezzük le, az MDF szintén növelte a táborát, tehát tőlük nem igen „szakíthatott” senki. S bár nem hisszük, hogy a Magyar Fórumban a Fidesz ellen hergelt MIÉP-esek átszavaztak volna, szögezzük le, hogy ők is csak néhány száz szavazatot vesztettek.

Nincs más magyarázat: a „kormánypárti hátszél” és a „többpénztazönkormányzatoknak” délibábjával valamint polgármester a jóságos imázsával elcsábított polgárok mára kiábrándultak. Egészen biztos, hogy ebben a kormány kijózanító ténykedése mellett oroszlánrésze van a helyi „kormányzók” arroganciájának, demokráciát szűkítő lépéseinek és a „házivállalkozók” túlzott patronálásának. No meg a város eladósításának. Olyannyira része van, hogy a kampány hajrájában a nehézfegyverek bevetése nem csak hatástalannak bizonyult, de alighanem még vissza is ütött valamelyest. Úgy tűnik, az egész oldalas riogató újsághirdetések, a Városház tér megszállása, az etikai és jogi szabályokat egyaránt áthágó Nagy Plakátolás növelték a Fideszre szavazók voksolási hajlandóságát.

Nagy kérdés, hogy a fehérvári MSZP-SZDSZ ezek után már el tudja-e képzelni, amit eddig nem. Azt, hogy reális esélye van annak, hogy 2006 után ők legyenek az ellenzék. Ha elképzelik, akkor kívánatosnak tartják-e a maguk számára, hogy az akkori többség őket szorítsa ki teljesen a bizottsági elnöki, tanácsnoki posztokról? Warvasovszkynak megfordul-e a fejében, hogy akár el is veszítheti a már annyira megszokott székét? De ha sikerül is megtartania, mennyire vágyik rá, hogy egy négy éven át sorozatosan megalázott, semmibe vett és felhergelt ellenzékből legyen mellette irányító többség? Ha mindezeket átfogja a szocialisták és a szabaddemokraták politikai érzéke és előrelátása, akkor van-e erejük rá, hogy kezdeményezzék a szükséges változásokat? Most még van rá idő.

Végezetül ne hessentsék el azzal a fenti gondolatmenetet, hogy a polgárok tegnap nem az önkormányzatra tekintettel szavaztak. Hogy igenis figyelembe vették a helyi szempontokat, arra bizonyság például az a meglehetősen indulatos választó, aki a szavazóhelyiségben érezte szükségét Óber képviselő keresetlen szavakkal való illetésének, vagy a másik oldalról az a néni, aki kérte, mutassák meg neki, melyik listán szerepel Rockenabauer Lajos.