: Európa szellemi közeg

Schöpflin György Budapesten született 1939-ben és 1950 óta él Londonban. A Glasgow-i Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a Bruges-i Európai Kollégiumban folytatta posztgraduális tanulmányait. Az előbb a londoni Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetében dolgozott, majd két évtizeden keresztül a London School of Economics-on és a londoni egyetem Kelet-Európai Intézetében tanító professzor úgy látja, hogy sok nehézséggel és hátránnyal kell megküzdenünk tagságunk első éveiben, de a múlt században megtorpant ,agyar modernizációt hitelesen képviselő Szövetség révén van esély az elvesztegetett időszak pótlására

- Miről szól az uniós csatlakozás?

- Van egy európai olvasata is június 13-ának: mit is jelent az Uniónak, hogy Magyarország és a többi ország tagja lesz a közösségnek? Látnunk kell, lesznek problémák abból, hogy a most csatlakozó országok elég kedvezőtlen feltételekkel léphetnek be. Röviden úgy foglalhatjuk össze a helyzetet, hogy teljesíteni már most kell, de az előnyök majd csak 2007 táján lesznek kézzelfoghatók. Ebből adódik olyan képtelenség, hogy három-négy évig teljesen egyenlőtlen lesz a verseny, mondjuk, a mezőgazdaságban, például a magyar és a francia gazdák között. Ezt a fogyasztók szempontjából is óriási hibának tartom: a francia paradicsom nagyon szép, de nincs íze; a magyar  paradicsom nem olyan formás, de az íze kitűnő – ezt hosszú évtizedek tapasztalata alapján mondom. Ezért az uniós parlamentbe kikerülő magyar képviselőknek egyik legfontosabb feladatuk az lesz, hogy a kedvezőtlen alkukat a magyar érdekeknek megfelelő módon alakítsák. Az erőteljes kiálláshoz persze, arra is szükség van, hogy Magyarország kialakítsa a maga profilját, előnyeit és hátrányait ismerve számba vegye, hogy mit visz magával.

- Az alkotmány előkészítése során felélénkültek a viták arról, hogy melyek is az unió legfontosabb alapelvei. Mi az Európai Unió legfőbb jellemzője?

- Az alapításkor élt egy vízió, hogy miért kell az EU. Elsősorban azért van rá szükség – mondták az alapító atyák – hogy soha többet ne legyen háború Franciaország és Németország között; ez a cél ragyogóan teljesült. A másik alapvető cél az volt, hogy olyan szellemi közeg jöjjön létre, ahol a demokrácia az uralkodó. Ez is sikerült, mindenkinek ez a természetes. Ezek a jelenlegi helyzetet jellemző vonások, de a továbblépéshez, az unió továbbfejlődéséhez új gondolatok, tervek, elképzelések kellenek. Véleményem szerint ezért nagy szerep hárul az új tagokra, köztük Magyarországra is. Az, aki a perifériáról jön, jobban látja a központot, annak erényeit, hibáit egyaránt. Sokszor szoktunk hivatkozni az európai nívóra – nemcsak mi, hanem a horvátok, a lengyelek, a csehek is. Ebben az értelemben az unió egyfajta civilizációs közösség, kulturáltság is. Mindenesetre Közép-Európának van szintetizáló képessége: szűkebb szakterületemen, a társadalomtudományokban több olyan példát tudok az elmúlt évekből, amelyek azt mutatják, hogy a tudósok a német, francia, angol-szász, néha orosz és olasz áramlatokat, gondolatokat naprakészen ismerik és ötvözni tudják saját meglátásaikkal.

Nehézséget okozhat azonban, hogy olyan posztkommunista társadalomban élünk, ahol megfelelő nemzeti érdekképviselet kialakításának egyik gátja a tisztelet hiánya. Nem arról van szó, hogy az emberek szeressék egymást, de az európai politikai kultúra kialakulásának egyik legfontosabb eleme az ellenfél tisztelete. A másik gondot ott látom, hogy a kommunista hatalom infantilizálta az embereket; előírta, hogy mit szabad, és mit nem szabad csinálni. Nagyon nehéz fölülről jövő döntések tudomásulvételéhez szokott közösségnek megváltoztatni szokásait, beidegződéseit.

- Miért vállalta, hogy szerepeljen a Szövetség Szabad Európa listáján?

- A párt vezetőit már régóta ismerem, sokszor elmentem a nyári egyetemekre, a kapcsolat tehát nem újkeletű. Kezdettől fogva közelebb éreztem magam a Fideszhez, mint a többi párthoz. Hogy ennek mi az oka? Számomra a magyar történelem egy derékbatört fához hasonlít. Ami 1918-20-ban történt Magyarországgal, az a történelmének egyik legsúlyosabb katasztrófája. Nemcsak a területi veszteségek, hanem a dualizmusban kifejlődő modernizáció zsákutcába jutása miatt is. A Trianonban kényszerpályára állított Magyarország számára csak 1990-ben nyílt újra lehetőség a modernizációra; és úgy látom, hogy ennek legelkötelezettebb ereje a Fidesz. Az MSZP ezzel nem is foglakozik, az SZDSZ pedig képtelen szembenézni azzal, hogy Magyarországon él: folyamatosan azt mondja a magyar társadalomról, hogy az barbár, félmodern, esetenként antiszemita. Így nem jöhet létre olyan bizalmi tőke, ami arra késztetné a pártot, hogy valódi kérdéseket és valódi válaszokat fogalmazzon meg a magyar társadalom számára. Az SZDSZ modernségfogalma avítt és idejét múlta. A Fidesz elindult a magyar modernizáció útján, amelynek lényege, hogy európaiak vagyunk magyar kiadásban, ráadásul Nyugat-fogalma sokkal reálisabb, mint a szabaddemokratáké, akik persze fényévekre állnak a valódi liberalizmustól. Éppen ezért a Szövetség képes hazánkat Európában magyarul képviselni, s remélem, hogy képviselőként a magam eszközeivel az Európai Parlamentben én is tenni tudok majd Magyarország felemelkedéséért.