: Megmagyarázom

Látván, mit alkottak az uniós polgárrá átlényegült szerkesztőségi dolgozók*, úgy érzem, elkel némi magyarázat. Különben még azt gondolhatnák a baloldali vájtszeműek (a baloldaliak mindig vájtszeműek) , hogy a kollégák euroszkeptikusak. Pedig nem euroszkeptikusak  - eureklám-szkeptikusak. Pikírt megjegyzéseiket és kiszólásaikat nem az Unióval szembeni fenntartásaik táplálják, hanem az a hamis, habcsókrózsaszín kép, amelyet a népszavazás kampányában föstöttek elénk, hülyegyerek-nép elé.

Valójában mindig is tudtuk, hogy ma reggel úgy ébredünk, ahogyan tegnap lefeküdtünk. A legtöbb magyar állampolgár napi életére még évekig semmiféle közvetlen hatással nem lesz a csatlakozás. Ugyanúgy menni kell dolgozni  (ha van hova) , a munkáért kapott  pénzből ugyanúgy nehéz lesz kijönni. Ami változik, az elsősorban makrováltozás - az is főleg a gazdaságban. (Ne feledjük: az Unió alapvetően gazdasági társulásként indult!) A magyarországi vállalkozások az eddigi korlátozások nélkül versenyezhetnek a nagy, közös piacon. De versenyezniük kell. 2005-ben és 2006-ban jelentős nagyságú támogatás érkezhet az országba - de csak érkezhet, ha megfelelő pályázatok születnek. (Hogy hogyan lesz 2007-től, az EU új költségvetési ciklusában, azt ma még nemigen tudni.)
Summa summárum: az Európai Unió egy nagy lehetőség. nem félni kell tőle, hanem élni vele. S ha jól csináljuk, lesz itt guba - ha máshogy nem, hát mákkal.